Dr. Zentai István: Az elektromos cigaretta fogyasztás hazai jellemzőiről, Elektromos Cigaretta Fórum, 2012.

2012 november 26-án útjára indult egy kérdőív, melynek célja a hazai e-cigarettát használók megkérdezése volt, valamint az ellenük irányuló sztereotípiák jogosságának felmérése.

A közel 800 válaszadónak köszönöm, hogy részt vett e felmérésben.

Szintén köszönet Sárközi Péternek a kérdőív összetételéhez nyújtott rengeteg segítségéért, valamint Dr. Zentai Istvánnak, a kapott adatok szakmai szintű kiértékeléséért.

Az elektromos cigaretta hazai fogyasztási jellemzőiről

Az Elektromos Cigaretta Fórum kérdőívet készített abból a célból, hogy az elektromos cigaretta használók köréről statisztikailag megalapozott információk álljanak rendelkezésre. Jelenleg Magyarországon -a forgalmazók becslése alapján- nagyjából 10-15 ezer aktív használó lehet. Közülük mintegy 2800 regisztrált az Elektromos Cigaretta Fórumon. A feldolgozásig 629 férfi és 133 nő, összesen 762 fő töltötte ki a kérdőívet. Minthogy a kitöltők elektronikus elérhetőségüket is megadhatták, a Kérdőív nem tekinthető anonimnek. A kitöltés önkéntessége és a kitöltők száma alapján a Kérdőív a használók közösségére nézve reprezentatív.

Adataink értékeléséhez referenciaként az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért felelős Államtitkárság támogatásával az Országos Egészségfejlesztési Intézet által készített felmérést1 használjuk fel (OEFI, 2012). A nagyívű, 14 oldalas és igen sarkos állításokat megfogalmazó munka elkészítéséhez 1534 embert kérdeztek meg, közülük mintegy 30 fő volt elektromos-cigaretta használó. Minthogy ez a tanulmány csak igen nagyvonalú felbontást ad a dohányzók korfájáról (a 35-64 éves korosztályt nem bontja), ezért ahhoz a jóval megbízhatóbb, 2009. évi Eurobarometer adatokat, illetve az azokkal lényegében megegyező tartalmú, a TÁRKI és az Image Factori által készített tanulmányt2 (TÁRKI 2008) használjuk fel. Megjegyezzük, hogy az OEFI ezekben a dimenziókban ugyanezekre az adatokra hivatkozik.

Mi az elektromos-cigaretta?

Feltétlenül ezzel a kérdéssel kell kezdenünk tanulmányunkat, ugyanis ebben a kérdésben a legnagyobb mértékű a társadalom tájékozatlansága. Igen sajnálatos, hogy az OEFI munkatársai sem sokkal tájékozottabbak. A Dohányzás Fókuszpont 3 erősen egyoldalú közleményében „dohányterméket utánzó elektronikus eszköz”, saját tanulmányában (OEFI, 2012) a 3.5 fejezetben a gyári cigaretta, a kézzel sodort cigaretta, a szivarka és a pipadohány mellett a „dohánytermékek” között, míg a 7. fejezetben a „leszokást segítő eszközök” között sorolja fel. Ez nyilvánvalóan arról tanúskodik, hogy az e-cigaretta jelenlegi megítélése az OEFI-ben sokkal inkább egyes munkatársak érzelmi viszonyulását, semmint szakmai hozzáértését tükrözi. Eléggé ironikus lenne tudniillik dohányterméket felsorolni a dohánytermékekről leszokást segítő eszközök között.

Az e-cigaretta keresztesháború-szerű üldözésének alapja az ortodox dohányzásellenes körök megszállottságán kívül az a tény, hogy hazánkban a nikotin tartalmú elektromos cigaretta utántöltő folyadék gyógyszernek minősül. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem amiatt minősül gyógyszernek, mert a nikotin maga gyógyszer. És természetesen nem gyógyszer minden olyan termék, ami egyébként nikotint is tartalmaz. Így nem gyógyszer egy sereg kozmetikum, élelmiszer, vagy „emberi fogyasztásra szánt” szer. Például nem gyógyszer egyetlen dohánytermék sem! Ezekre a termékekre azonban megfelelő szabályozás van, és így kikerülhetnek a Gyógyszertörvény (Gytv) hatálya alól. Azt a tényt, hogy az OEFI illetékesei egyáltalán semmilyen lépést nem tesznek sem egyeztetésre, sem szabályozásra, csupán megszállottként harcolnak az e-cigaretta forgalmazás és fogyasztás kriminalizálásáért, és hogy ezen emberek aránytalan befolyással rendelkeznek mind a döntéshozatalban, mind a végrehajtásban4, nem minősítjük.

Az Európai Közösségben meglehetős összevisszaság uralkodik a kérdés megítélésében. Ugyancsak a Dohányzás Fókuszpont közli Az Európai Bizottság által 2012. februárban készült felmérését, mely szerint:

„A nikotin tartalmú e-cigaretta gyógyszernek minősül függetlenül attól, hogy hogyan hirdetik: Belgium, Dánia, Németország, Észtország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Svédország.

Gyógyszernek minősül, ha úgy hirdetik mint a leszokás eszközét: Belgium, Csehország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Ciprus, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Finnország.

Gyógyszernek minősül, ha a patron 10 mg nikotinnál többet tartalmaz vagy az utántöltő oldat 20 mg/ml-t vagy annál többet tartalmaz: Franciaország.

Nem szabályozott/általános terméknek minősül: Bulgária, Olaszország, Lettország, Lengyelország, Egyesült Királyság. Cigaretta formájú imitációs termékként betiltva: Görögország, Litvánia.

Dohánytermékként szabályozott, ha nikotin tartalmú: Málta.

Ebből két következtetés nyilvánvalóan levonható:

- a nikotin tartalmú e-cigaretta megítélése nagyon szubjektív lehet és igen széles a skála - Magyarországon néhány ember megítélésén múlik e szubjektivitás.

Tanulmányunk célja bemutatni azokat a legfontosabb érveket, amelyek amellett szólnak, hogy fontos társadalmi érdek fűződik a legális e-cigaretta forgalmazás szakszerű és üzleti érdekképviselettől mentes szabályozására.

Az elektromos-cigaretta használók a társadalomban

Valójában hány e-cigaretta használó van Magyarországon? Az OEFI felmérés (OEFI,2012) arról számol be, hogy a dohányzók 2%-a használ elektromos cigarettát is. Ha figyelembe vesszük, hogy az aktív dohányosok száma jelenleg nagyjából 3 Millió fő Magyarországon, akkor az OEFI állítása alapján azoknak a számát, akik dohányzás mellett elektromos cigarettát is használnak, mintegy 60.000 fő. A Fórum felmérésének adatai alapján azonban 734 megkérdezett aktív fogyasztó személyből 569 egyáltalán nem használ semmilyen dohányterméket, azaz letette a cigarettát. Ez azt jelenti, hogy minden egyes dohányzó e- cigaretta fogyasztóra 3,45 nem dohányzó jut, így, ha az OEFI felmérést vesszük alapul, akkor az összes e-cigaretta fogyasztó számát mintegy 270.000 főre tehetjük. Ha valóban ennyi fogyasztó van országunkban, akkor megállapítható, hogy egy szűk csoport egy nagyvárosnyi ember érdekeit, kívánságát veszi semmibe. Az OEFI munkatársai (OEFI, 2012 7. fejezet) azt állítják, hogy az e-cigaretta használók mindössze 18%-a szokott le a dohányzásról. A tény az, hogy a megkérdezett e-cigaretta használók 6%-a használ nikotinmentes utántöltő folyadékot, 94%-uk nikotinost. Azonban 77,5%-uk minden dohánytermék fogyasztását beszüntette. Amikor az OEFI egy nyilvánvalóan nem reprezentatív minta alapján, teljesen különböző fogalmak összemosásával súlyosan hibás adatot közöl, hamis statisztikai adatokkal él vissza, félrevezetve ezzel nemcsak a közvéleményt, hanem a döntéshozókat is.. Hozzátesszük, hogy a forgalmazók becslése igen távol áll az OEFI képétől. A forgalmazók adatai alapján 10.000, legfeljebb 20.000 e-cigaretta fogyasztóval kell számolnunk. Ha azonban ez az adat áll közelebb a valósághoz, akkor az OEFI szakmai hozzáértése vonandó kétségbe.

Az Elektromos Cigaretta Fórum felmérése alapján, az e-cigaretta használók társadalmi beágyazottságát nézve, szembeötlő az értelmiségiek magas aránya. Más megállapítás azonban nehezen tehető a válaszok alapján (lásd 1. ábrát).

1. ábra Az e-cigaretta használók foglalkozása

Ez is elégséges azonban ahhoz, hogy feltárjunk egy lényeges különbséget a dohányzók populációjával szemben, tudniillik azt, hogy minden tanulmány egybehangzóan állítja, hogy a dohányzási tendencia fordítottan arányos a képzettségi szinttel, azaz, a dohányosok populációjában éppenséggel az alacsonyabb képzettségűek vannak jelentős többségben.

A dohányzók társadalmi eloszlásáról számos felmérés és statisztika készült, ezek adatai többé- kevésbé hasonló képet mutatnak. Általános megállapítás, hogy riasztóan magas a fiatalkorúak és a fiatal felnőttek száma a dohányzók között. Az adatokat összesítve a 2.a. ábrán mutatjuk be.

2.a. ábra A dohányzók abszolút száma a főbb korcsoportokban 2008-ban

A magyarországi elektromos cigaretta használók számarányait a főbb korcsoportokban a 2.b. ábra mutatja. Összevetve a 2.a. ábrával, elmondható, hogy a két eloszlás között szignifikáns eltérések vannak.

2.b ábra Az e-cigaretta használók korfája

Az elektromos cigaretta használók zöme tehát nem a fiatal felnőttek korosztályából kerül ki és különösen nem a 18 év alatti korosztályból. Ennek a radikális különbségnek az értelmezésén fontos lenne elgondolkodnia a döntéshozóknak és újragondolni azokat az érveket, amelyek az elektromos cigarettát rászoktató eszköznek állítják be. Az elemzés szerzőjének véleménye szerint, ezek a különbségek minden bizonnyal az elektromos cigarettaforgalmazók és a felhasználók erős önszabályozására utal (bár a merev nikotin-tiltáson kívül semmilyen szabályozás erre nincs, a bolti és internetes kereskedelemben nem szolgálnak ki 18 év alatti vásárlókat), illetve azt valószínűsíti, hogy az elektromos-cigaretta a fiatalkori dohányzásra szokásban, sőt általában a rászokásban sem játszik szerepet. A megkérdezett, jelenleg aktív e-cigaretta használók között senki sem volt, aki korábban ne dohányzott volna.

Az e-cigaretta terjedése Magyarországon

Az elektromos cigaretta magyarországi térhódítása mindössze néhány éves múltra tekint vissza. Ebben jelentősen elmaradtunk a vezető gazdasági hatalmaktól. Az Egyesült Államokban és Nyugat Európában jóval körültekintőbb és alaposabb szabályozással, szélesebb társadalmi vitával és sokkal több média reakcióval találkozunk. Egyértelműen látható azonban, hogy Magyarország ahhoz a körhöz csatlakozik, ahol a piac liberalizálásáért küzdők merev elutasítással találkoznak, amelyet elsősorban a gyógyszeripar érdekei táplálnak, egy szűkkörű, ortodox dohányzásellenes szellemi mag képvisel, és a szakmai hiányosságokkal küzdő politikai vezetés elvtelen nemtörődömsége fémjelez:

„A NEFMI Egészségügyért Felelős Államtitkárságának közleménye az elektromos cigarettáról Egészségpolitikánk elsőrendű feladata a lakosság egészségének védelme és egészségi állapotának javítása. A dohányzás miatti egészségveszteség mérsékelése, a dohányzás megelőzése, a dohányzásról való leszokás elősegítése, a dohányfüst expozíció csökkentése kiemelt népegészségügyi prioritás világszerte, így hazánkban is. A szabályozás szigorodása, a megváltozott egészség- és szociális kultúra elősegíti, hogy egyre kevesebben szokjanak rá a dohányzásra, és egyre több dohányos próbálja abbahagyni a dohányzást.

E folyamatok kísérőjeként megélénkült az ún. elektromos cigaretták (és a velük egy tekintet alá eső egyéb elektromos nikotinbevitelt szolgáló eszközök) forgalmazása, reklámozása. E termékeket egyaránt reklámozzák, mint alternatív nikotinpótló eszközt, illetve dohányzásról leszokásban segítséget nyújtó terméket.

A NEFMI Egészségügyért Felelős Államtitkársága fontosnak tartja, hogy az e-cigaretta vonatkozásában tájékoztatást adjon kiemelve a lakosság egészsége és biztonsága szempontjából legfontosabbakat:

1. Az elektromos cigaretták egészségre gyakorolt hatása számos kockázatot hordoz. A legújabb vizsgálatok az egészségre ismerten káros anyagokat mutattak ki egyes e-cigaretták összetevői között.

2. Az e-cigarettákban előforduló összetevők közül a nikotin (farmakológiai hatású) olyan hatóanyag, amelyre a gyógyszerszabályozás vonatkozik, összhangban az európai uniós rendelkezésekkel.

Az ilyen, nikotint tartalmazó termékeknek keresztül kellene menniük a gyógyszerek engedélyezésére vonatkozó hatósági eljáráson. Az engedély kiadása után pedigmeg kellene felelniük többek között a gyógyszergyártásra, gyógyszerforgalmazásra, és a gyógyszerek reklámozására és mellékhatás-figyelésére vonatkozó uniós előírásoknak, alkalmazásuk a dohányzásról történő leszokás részeként az orvos vagy gyógyszerész tanácsa alapján/felügyelete mellett történhet.

A nikotintartalmú elektromos cigaretták gyógyszerszabályozás megkerülésével történő forgalomba hozatala és értékesítése jogszabályellenes tevékenység.

3. A nikotintartalmú e-cigaretta legfőbb veszélye, hogy már egy patronja is halálos mennyiségű nikotint tartalmazhat. A jelenleg boltokban, aluljárókban kapható termékek minősége és megbízhatósága az esetek többségében nem garantált, így a fogyasztó egy nem megfelelően működő e-cigaretta esetében nem tudhatja pontosan, hogy mennyi nikotint visz be a szervezetébe, vagy milyen egyéb, az eszközzel kapcsolatos – testi épséget veszélyeztető – (pl. robbanással járó) technikai probléma merülhet fel.

4. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy minden olyan nem dohányterméknek minősülő termék, amely nikotint tartalmaz, és nem gyógyszerként van forgalomban, a fenti okokból illegálisnak tekintendő.

5. Az Egészségügyi Világszervezet is nyilvánvalóvá tette, hogy az elektromos cigarettát nem tekinti a dohányzásról történő leszokás legitim eszközének, hiszen nincs bizonyíték, amely igazolná ezen eszközök biztonságosságát és a dohányzásról leszokást elősegítő hatásosságát.

Javasolt tehát, hogy a leszokni vágyók lépjenek kapcsolatba orvosukkal, gyógyszerészükkel annak érdekében, hogy információt nyerjenek a dohányfüggőség kezelésére szolgáló megfelelő megoldásokról.”

Nem kívánjuk részletekbe menően elemezni e közleményt, hiszen ennek társadalmi vitát követően kellett volna megfogalmazódni és nem „orvosunk és gyógyszerészünk” megkeresése után. Azt azonban jelezni kívánjuk, hogy a közlemény érveléstechnikai visszaélésektől súlyosan terhes, félrevezető és egyoldalú. Sokkal inkább az ismerethiányról, a kapkodásról és az emberek félrevezetésének szándékáról tanúskodik, mint bármiféle társadalmi felelősségvállalásról. Cinikus és felelőtlen. Részletes elemzésére egy későbbi tanulmányban feltétlenül sor kerül.

Ha megvizsgáljuk az e-cigaretta elterjedésére vonatkozó adatokat, akkor azt látjuk, hogy a valóságban alig 1-2 éves múltra tekinthet az vissza:

3.ábra Mióta használ elektromos cigarettát?

Tehát, a használók 73%-a legfeljebb egy éve használ elektromos cigarettát 2012 decemberében. Nem kell csodálkoznunk tehát, hogy az OEFI munkatársai nem voltak képesek statisztikailag értékelhető módon megragadni e közösséget. A hatóságok -EMMI által kezdeményezett- szembetűnő pánikreakciója nyilvánvalóan egyértelműen egybeesik az e-cigaretta elterjedésének felgyorsulásával. Önkéntelenül felmerül a kérdés: milyen érdekeket veszélyeztet ez a közösség olyan mértékben, hogy televíziós hírekbe kívánkozó adóhatósági akciókat tartanak? Tudniillik, ahogy azt később látni fogjuk, az egészség védelmének érdeke aligha támasztja azt alá. Fontos megállapításokat tehetünk ez ügyben, ha megvizsgáljuk az e-cigaretta használók korábbi dohányzási szokásait.

4.a. ábra Hány szál cigarettát szívott, mielőtt e-cigarettát kezdett használni?

4.b. ábra Mennyi ideje dohányzott mielőtt e-cigarettát kezdett használni?

Az adatok alapján egyszerűen abszurditás azt állítani, hogy az e-cigaretta dohányzásra szoktató eszköz lenne. A használók elsöprő többsége az idült, erős dohányosok táborából származik. Statisztikai relevanciája lényegében nincs a néhány éve dohányzó és az alkalmi dohányosoknak. Ugyanakkor, a Gallup 2007-ben készült felmérése alapján, a dohányzásról való sikeres leszokások aránya a 18-29 éves korosztályban 7,5%, a 30-50 éves korosztályban pedig 18%. Összevetve ezt a 2.b. ábrával, az is megállapítható, hogy az e-cigaretta éppenséggel a leszokásban legsikertelenebb korosztályban működik hatásosan.

Attitűdök, motivációk, szándékok

Ahhoz, hogy az elektromos cigaretta hatásait mérlegelhessük, feltétlenül figyelembe kell vennünk a fogyasztók e-cigarettázással kapcsolatos attitűdjeit, illetve attitűdrendszereinek tényismereti (kognitív), érzelmi-motivációs (emotív) és viselkedési tendenia (konatív) összetevőit. A jelenlegi e-cigaretta ellenes propaganda főként az érzelmekre próbál hatni, amikor a dohányzást összemossa az e-cigaretta használattal, amikor hangzatos nemzetpolitikai kliséket ismételget, és amikor abnormális példákat állít általánosként (pl. robbanás, halálos mérgezés veszélye, stb.). Ugyanakkor, a tények, információk terjesztésével szűkmarkúan bánik, vagy más esetekben hamis tényeket közöl (hazudik).

A dohányzással kapcsolatos attitűdmérések döntő többsége a hatósági intézkedések önigazolására szolgál és nem objektív társadalmi tudat-összetevők feltárására. Magunk megpróbálunk ezektől eltérve csak a tárggyal kapcsolatos centrális attitűdökre fókuszálni. Az OEFI jelentése (OEFI 2012) szerint a dohányzásról való leszokás legfőbb motivációs tényezői:

5. ábra A dohányzás abbahagyásának okai a válaszok %-ban

Látható, hogy az OEFI szerint, statisztikai értelemben senki nem tartja fontosnak a dohánytermékek kitiltását a közintézményekből, közterületi objektumokból, vendéglátóhelyekről. Az adatok alapján, az e-cigarettás közösség ismét csak nem reprezentálja a magyar dohányos társadalmat, legalábbis azt semmiképpen, amilyennek az OEFI láttatja.

6. ábra Motivációk: miért kezdett elektromos cigarettát használni?

Úgy tűnik, az e-cigaretta használók kissé érzékenyebbek a hozzátartozóikra és a saját komfortérzésükre, mint más, leszokott társaik. Ugyanakkor, sokkal jelentősebb szerepet tulajdonítanak a térbeli korlátozásoknak, mint az OEFI és különösen az OEFI által ábrázolt csoport.

A Fórum felmérése azonban további attitűd összetevőket is vizsgált:

7. ábra Az attitűdök kognitív összetevői:

Nem hallgathatjuk el azt az érdekes tényt, hogy a megkérdezettek kis hányada a nikotint egyenesen kábítószernek tartja, bár ezt még az ortodoxellenzők sem gondolják. Ez valószínűleg a nikotin addiktív hatásának tudható be, jóllehet tudatmódosító hatása nincsen.

Fontos szerepet játszik azonban az a vélekedés is, hogy az e-cigaretta használata nem dohányzás. És különösen fontos az a vélekedés, hogy ez a tény oksági összefüggésben van a fogyasztás térbeli szabadságával. Ezt a képet feltétlenül alátámasztja, hogy számos vendéglátóhelyen kifejezetten támogatják az e-cigarettát, továbbá a tömegközlekedés színterein, repülőtereken, sőt egyes járatokon is megengedett a használata.

Összességében, egyértelműen kijelenthetjük, hogy a nem-dohányzók védelmében tett intézkedések komolyan és hatásosan elősegítették az e-cigaretta elterjedését.

Az e-cigaretta használók 72,5%-a nyilatkozott úgy, hogy más módszert is kipróbált, de az hatástalannak bizonyult, ugyanakkor az e-cigaretta hatásosan segíti vagy segítette a cigaretta letételében.

Általános megállapítás, minden leszokásról szóló tanulmányban az, hogy a dohányosok nagyjából 30-35%-a akar leszokni a dohányzásról, és a kérdezést megelőző évben 40-50% azt meg is próbálta! Az OEFI tanulmánya szerint (OEFI 2012) a leszokottak (az összes dohányos számának kb. egyötöde) 66%-a nem használt semmilyen leszoktató eszközt, 34%-uk tehát segédeszközzel szokott le. A sikertelen próbálkozók azonban 59%-ban használtak valamilyen leszoktató eszközt. Ez a tény rendkívüli mértékben megkérdőjelezi a szokásos leszoktató eszközök hatékonyságát.

Az elektromos cigaretta vonatkozásában a következő adatokat kaptuk:

8. ábra Az e-cigaretta használók jelenlegi cigaretta fogyasztása a korábbi % -ában:

Azaz, a használók 77,5%-a teljes mértékben beszüntette a dohánytermékek fogyasztását. Ha összevetjük ezt az OEFI adataival, természetesen, kijavítva az e-cigarettával kapcsolatos durva hibát::

9. ábra A leszokást segítő eszközök sikeressége a kipróbálók százalékában

Teljesen nyilvánvalóan, az e-cigaretta messze a leghatékonyabb leszoktató eszköz. És az is, hogy ezt a tényt a döntés-előkészítők a tanulmányukban meghamisítják, illetve eltitkolják. Az olvasókra bízzuk annak megítélését, hogy milyen szándék vagy érdek vezérli az effajta tanulmányírást.

Ismételten felhívjuk a figyelmet arra, hogy az e-cigaretta használata ugyanazon az elven alapul, mint a más nikotin tartalmú leszokást segítő szereké. Azonban, mivel ez az eszköz a dohányzás összes szociokulturális és szenzoromotoros elemét megtartja, így lehetővé teszi, hogy használatának kezdőpillanatától letegyük a cigarettát.

Hasonlóan a noikotinos tapaszhoz vagy rágóhoz, itt is kezdetben a dohányzással azonos mennyiségű nikotint fogyaszthatunk, és a későbbiekben csökkenthetjük ezt a mennyiséget. A tapasz és a rágó esetében azonban az a probléma, hogy a viselkedés szokás-összetevőit nem szünteti meg. Azért azt valamilyen más szokással kell helyettesíteni (többnyire valamilyen rágcsálással, ami súlygyarapodáshoz vezet). Ezek a másodlagos szokások sokszor anyagilag sokkal terhesebbek lehetnek, mint maga a cigaretta, aminél az azonos hatóanyag tartalmú tapasz és rágó önmagában is drágább.

Az e-cigaretta esetében nincsenek másodlagos szokások és a hatóanyag sokkal olcsóbb a cigarettánál, így komoly anyagi könnyebbséget hoz a használata.. Magáról a nikotinról való leszokás azonban már külön kérdés és problematika. Erre vonatkozóan, a Fórum felmérése az alábbi adatokat adja.

10.a. ábra A nikotin töménységének változása a kezdőértékhez képest

10.b. ábra A nikotitartalom csökkentésének tendenciái a fogyasztási idő függvényében

Látható, hogy a fogyasztók már rögtön az első időszakban csökkenteni kezdik a nikotinmennyiséget és jelentősebb mértékben csökkentik a 6. hónap táján, amikor a kezdeti érték kb 60%-ának megfelelő mennyiséget fogyasztják. Az első év végére a használók 8%-a teljesen nikotinmentes utántöltőt használ.

Az e-cigaretta használók ugyanazokról az élettani hatásokról számolnak be, mint azok, akik más módszerrel szoktak le a dohányzásról. Leszámítva a leszokással járó szenvedést:

11. ábra Attitűdelemek az énképben:

Látható, hogy az e-cigaretta használók énképében igen erőteljes pozitív összetevők jelennek, meg, ami, akár tetszik, akár nem, szorosan összefügg magával az elektromos cigarettával. Jellemzően tekintik az e-cigarettát az utolsó lehetőségnek, amit képesek voltak megragadni, és nagyra értékelik az előnyöket, amit kínál. Ennek megfelelő lesz az ezzel kapcsolatos szándék-rendszerük is:

12. ábra Viselkedési szándék összetevők az attitűdben:

Teljesen nyilvánvalóan, irracionális, erkölcsi értelemben is rossz úton jár az a kormányzati erő, amelyik az e- cigaretta hazai gyártását és forgalmazását adminisztratív és erőszakos eszközökkel akarja ellehetetleníteni, felszámolni. Ehelyett, a jövőben releváns, elegendő és igaz ismeretek alapján, a gyártókkal, forgalmazókkal és fogyasztókkal történő egyeztetéssel, a közvéleményt hitelesen tájékoztatva kell a magyar szabályozást kialakítani.

Összegzés helyett

E tanulmány jelen állapotában nem tekintendő lezártnak, hanem folyamatosan bővül. Célja mindazok tájékoztatása és segítése, akik kísérletet tesznek e társadalmi probléma objektív szemlélésére.


1 Felnőtt Dohányzás Felmérés 2012, Balku Eszter, Demjén Tibor, Vámos Magdolna, Vitrai József, Országos Egészségfejlesztési Intézet, 2012
2 Cigaretta, szünet nélkül, TÁRKI-Image Factory. 2008
3 http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/hu/content/e-cigaretta
4 Demokratikus jogállamban elfogadhatatlan, hogy döntés-előkészítő maga vegyen részt a döntéshozatalban, majd a hatósági eljárásban is.

 

A tanulmány megtekinthető és letölthető a következő linkről:
Dr. Zentai István: Az elektromos cigaretta fogyasztás hazai jellemzőiről, Elektromos Cigaretta Fórum, 2012.

Aki teheti ossza meg minél több helyen, minél több emberrel!

Dr. Zentai István: Az elektromos cigaretta fogyasztás hazai jellemzőiről, Elektromos Cigaretta Fórum, 2012.