Eligazítás: az e-cigaretta ügye

A hosszabb cikkemre reagálva többször kérdezik tőlem: nem tudnám-e tömörebben összefoglalni ezt a témát? Itt van tehát a rövidebb verzió:

Az e-cigaretta felvilágosult szabályozásáról

A vita lényege: Az e-cigaretták piaca nagyon értékesnek bizonyul, ha figyelembe vesszük a közegészségre gyakorolt pozitív hatását, azt hogy a felhasználók kedvelik, és az államnak semmibe se kerül. A veszély abban rejlik, hogy „esetlen” ez a szabályozás, ami a minimális, vagy nem létező kockázatok hangoztatásával tönkreteszi a piacot, és elkedvetleníti a még dohányzókat is.

Ha ez így marad akkor több lenne a dohányfüst, a betegségek és halálesetek száma.

Az Egyesült Királyságnak egy szabadabb elvű piaci szabályozást kellene favorizálnia, minimális szabályozással.

1. Az előnyök hangoztatása a hagyományos dohányzással szemben optimizmusra adhat okot.

Az e-cigaretták és a kapcsolódó termékek már 2008 óta számos előnyt kínálnak a dohányosoknak. A nikotinbevitel mellett képesek a dohányzáshoz hasonló viselkedésmintákat, szokásokat is pótolni. Eközben csökken a betegségek kockázata, javul a közérzet, csökkentik a társadalmi kivetettséget/megvetést és még spórolni is lehet velük. Az egészségügyi kockázatok legalább 95 százalékkel alacsonyabbak, de valószínűleg még ennél is sokkal kisebbek. Ez számos toxikológiai vizsgálatból és alapvető kémiai és orvosi ismeretekből tudható. A bizonyításhoz nem szükséges egy 50 éven át tartó nagy kiterjedésű tanulmány elkészítése.

2. A dohányosok széles köre áll már át a használatukra és már így is jelentősek ennek a pozitív egészségügyi hatásai.

Körülbelül 2.1 millió ember használ e-cigarettát akik közül 700 ezren már csak ex-dohányosok (2010-ben 10 millió dohányos volt az országban, a felnőttek egyötöde).
A korábban nem dohányzók használati aránya elhanyagolható, kb 0,2%.

Figyelembe véve, hogy közgazdászok szerint a leszokás nyújtotta egészségügyi haszon pénzbe átszámolva 74000 Font, ez a 700 ezer leszokónál 53 milliárd Font.
Mindehhez nem volt szükség közpénzre, az NHS felhívására (Nemzeti Egészségügyi Szolgálat), sem kényszerítő törvényekre, vagy büntetőadókra.
Ez a meglepő piac és fogyasztó alapú jelenség sokakat megtéveszt az egészségügyben.
Láthattuk ezt már korábban a Snus-nál: a nikotinbevitel ezen módjának köszönhető, hogy Svédországban a legalacsonyabb a dohányzás mértéke (13%, az átlag Európában 2012-ben pedig 28%). Ezáltal a megbetegedések száma is alacsonyabb. Abszurd módon a Snus tiltott az EU más tagállamaiban. Ez is mutatja mennyire önkényes és hasztalan is lehet a EU közegészségügyi szabályozása.

3. A váratlan hatások elhanyagolhatóak.

Sokan tartottak tőle, hogy ez csak egy „kapudrog” az igazi dohányzás felé vezető úton, vagy mivel elfogadhatóbbá teszi a dohányzást, mint fogalmat, csökkenti a leszokási hajlandóságot. Ezeket a feltételezéseket semmi se támasztja alá. Éppen ellenkezőleg: a használó fiatalok száma nagyon alacsony és nagyrészt a már korábban is dohányzók köréből kerül ki; tehát inkább előnyös, mert a hagyományos cigarettától elterelte őket. Az e-termékek elterjedésével nőtt a leszokások száma.
Az a gyanúsítgatás is hamisnak bizonyult, mely szerint az iparág a kiskorúakat célozná meg; ez elég valószínűtlen, mert a jelenlegi dohányosok köre elég tág és náluk jobban is működnek a hangoztatott pozitív érvek.

Szintén gyakori érv, hogy bizonyos ízek a gyerekek számára próbálnak vonzóak lenni, pedig ők éppen felnőttnek akarnak látszani így felnőttesebb, markánsabb ízeket keresnek. Ugyanakkor sok felnőtt kedveli a gyümölcsös és édes ízeket.

4. A legnagyobb veszély ezekre a pozitív hatásokra nézve a túl nagy, vagy káros hatású szabályozás.

A termékekre már most is vonatkoznak az általános forgalmi korlátozások.
Egy kismértékű specializált szabályozás hasznos lenne, ez növelné a vásárlók bizalmát, védené az egészséget, segítené a biztonságos használatot és megelőzné a fiatalok rászokását.
Ugyanakkor az önkényes és nagymértékű korlátozásnak, anyagi terheknek káros hatásai lennének: csökkentené az e-cigaretta előnyeit a jóval károsabb hagyományos dohányzással szemben, megvédve azok piaci pozícióját.
A szigorú szabályozás hívei sosem ismerik el, vagy veszik figyelembe ennek káros hatásait.

5. A készülő UK/EU szabályozás több kárt fog okozni, mint hasznot hozni.

Ez a szabályozás 2026-ban fog érvénybe lépni, tartalmazva az EU Dohánytermék direktívát (TPD) és a UK javaslatát mely szerint a direktíva alternatívájaként gyógyszerként is lehetne szabályozni ezeket a termékeket. Nemzetközi szinten a WHO véleménye az, hogy dohánytermékként kellene tekinteni rájuk, azonos szabályozással, amelynek célja a használat csökkentése.

5a. Gondok a Dohánytermék Direktívával.

A TPD-vel kapcsolatos problémák röviden:

  • a reklámozás legtöbb formájának tiltása teljesen aránytalan és diszkriminatív
  • a folyadékok erősségének szabályozása betiltaná azokat az erősebb termékeket, amelyek a dohányzásról való átállás elején szükségesek és a fogyasztók 25-30%-a használ
  • a flakonok méretének maximalizálása szükségtelen és érvekkel nem alátámasztható
  • a csomagolás 30%-át elfoglaló figyelmeztetések nem arányosak a kockázatokkal és szükségtelenül félelmet kelthetnek
  • a támasztandó magas követelmények és terhek növelnék az árakat és sok amúgy korrekt üzletet térdre kényszerítenének
  • a tagállamok tetszésük szerint szabályozhatnák/tilthatnák be a különféle ízesítéseket
  • a svéd Snus mellett szóló számos pozitív tény ellenére továbbra is fennmaradna a külföldi tiltása

5b. Gondok a gyógyszerként való szabályozással.

A fő probléma vele, hogy ez egy szigorú, bonyodalmas és költséges engedélyeztetési eljárás lenne. Komoly gyógyszerészeti szintű gyártástechnológiát és folyamatkövetést követelne meg, ami valóban fontos dolog gyógyszerek esetében, de nem az egy rekreációs/szabadidős terméknél.
Ennek erőltetése a piac erőszakos újraosztásával járhat, a kis gyártók megszűnését, egy monopolizálódó piacot eredményezve. Visszaszorulna az új termékek fejlesztése, ezzel is gyengítve az e-cigaretta pozícióját a hagyományossal szemben.
A feketepiac, a házilag barkácsolt termékek elterjedését eredményezné, ami nagyobb kockázattal járna, mint amelyet a szabályozás meg akar gátolni.

6. Kérdéses szabályalkotási folyamat

A szabályalkotó testület rosszul lett megválasztva, minimális a konzultáció és az érintettek beleszólási lehetősége. 2010-ben az MHRA (Gyógyszer és gyógytermék engedélyező Ügynökség) arról konzultált, hogy gyógyszerként kellene szabályozni, vagy továbbra is engedni a szabad forgalmazást (ez sem tökéletes megoldás). A két teljesen eltérő mód között nem volt több alternatíva.
Az EU-s Bizottság eközben arról tárgyalt vonják-e az e-cigarettát a TPD (dohánytermék direktíva) hatálya alá, de arról nem esett szó milyen szabályozások vonatkoznának rá.
Nem volt konzultáció a jelenlegi szabályokkal kapcsolatban, pedig az EU-s szabályalkotásnak ez egy szükséges feltétele.
A TPD nagy része nincs összhangban a megállapodások alapelveivel, valamint a jogi alapja is ingatag: a tudományos tanácsok figyelmen kívül hagyása, elégtelen (UK) vagy teljesen hiányzó(EU) hatásvizsgálat, bürokratikus akadályozás, zárt ajtók mögött összedobott 6000 szavas szabályozás az Európai Parlamentben egy állítólagos három résztvevős folyamat termékeként.

A szabályozás és annak alkotási folyamata jogilag is vitatható.

7. Minek kellene történnie?

Amire szükség lenne, az egy gyenge szabályozási keret, amit az adott termékre szabnak, nem pedig valami másra, mint a gyógyszerek és dohánytermékek.

Ezekből a pontokból kellene, hogy álljon:

  • tisztasági szabályozás a folyadékokra és aromákra
  • üzemelési szabványok az eszközökre: elektromos biztonság, mi történik, ha elfogy belőle a folyadék, stb.
  • értelmes szabályok a szükséges feliratokra, a kockázatokra és előnyökre nézve
  • fogyasztóknak fontos információk ellenőrzése, pl. a nikotintartalom feltüntetése
  • utólagos módosítást, hamisítást gátló csomagolás a folyadékoknál, erre már létezik ISO szabvány
  • az alkoholhoz hasonló reklámszabályozás, ami megakadályozza a fiatalok körében történő reklámozást
  • a közforgalmú helyek tulajdonosai és üzemeltetői szabadon dönthessenek megengedik-e a vapelést, és ne egy törvény tegye ezt meg helyettük
  • az aromák fontosak a felhasználóknak, ne lehessen betiltani egyet sem komoly, károsságot bizonyító vizsgálat nélkül
  • A jobb tudományos megértés fontos dolog, de nem lehet gátló tényező

8. Hogyan történhetne ez meg?

a. Európai Unió
Ideális esetben, ha figyelembe vennék az e-cigaretta előnyeit, újra kellene gondolni a TPD szabályozást, még a bevezetés előtt. Ennek az önkéntes felülvizsgálatnak politikailag kevés az esélye, de megtörténhet legális jogi úton.
Rugalmasan, diszkrimináció mentesen és arányosan, csak a szükséges mértékben kellene szabályozni a kérdést, tudományos alapon, a jelenlegi jogi normáknak megfelelve.

b. UK/Anglia.
Az MHRA-t egy szabadabb szabályozás létrehozására kellene ösztönzi, valamint fel kellene hívnia a döntéshozók figyelmét, hogy a gyógyszerészeti szabályok keretében ez nem alkotható meg. Sokan annak reményében támogatták a tevékenységüket, hogy ennek fényében fogja megalkotni a javaslatát. Újabb hatástanulmányok kellenének.
Arra is gondot kellene fordítani, hogy a gyermekek védelmét célul tűzve, ne csorbítsák a felnőtt dohányzók döntési szabadságát. Ez különösen fontos a tervezett ízesítési és marketing korlátozások fényében.

c. WHO
A dohánykontrollal kapcsolatos gyűlésük október 13-ától lesz megtartva Moszkvában.
Semmiképp sem lenne szabad egyetérteniük a jelenlegi nézőponttal, mely szerint dohánytermékként kellene kategorizálni az e-cigarettát.
Abszolút nem egyforma dolgokról van szó, a dohányzást visszaszorítani szándékozó lépések nem vonatkozhatnak egy alternatív termékre, ami komoly egészségügyi haszonnal kecsegtet az átszokók számára.
A WHO-nak alapjaitól kellene újragondolnia a hozzáállását a „kár/kockázat csökkentéssel” kapcsolatban, mielőtt jobban foglalkozik a témával.

d. E-cigaretta ipar és fogyasztók:
Az ipar egyre szervezettebb és profibb lesz, képes önkorlátozó illetve betartandó szabályokat javasolni. A kormányzatnak az ő javaslataikat, érveiket is figyelembe véve arra koncentrálni mire is van szükségük a vásárlóknak. A boltok nem hívei a teljesen szabálymentességnek, de nem is erről megy most a vita.

e. Tudomány:
A dohányzás leszoktató szolgálat elképesztő lehetőséget kínál véletlenszerű vizsgálatok elvégzésére a leszokás sikerességében, olyan esetekben amikor:

  • az e-cigarettát nem kínálják fel vagy javasolják
  • csak regisztrált gyógyászati termékeket kínálnak fel
  • többféle kezdő e-cigaretta készletet kínálnak fel
  • az alany kapna egy e-cigaretta boltban levásárolható kupont

f. Megfigyelés:
A Egyesült Királyságé az egyik legjobb rendszer, amivel figyelhető és megérthető mi történik a dohányzással és leszokással kapcsolatban. Ezt a rendszert kellene naprakészre hozni, hogy követhető legyen a kettős használat, a viselkedés változása, ahogyan valaki megtanulja jól használni az e-cigarettáját, és az esetleg visszaszokás oka. Ebben segítséget nyújthatna az e-cigaretta ipar anyagi hozzájárulása, anélkül hogy befolyásolhatnák az eredményt a saját érdekeiknek megfelelően.

Clive Bates

Forrás: Clive Bates: Briefing: the case for e-cigarettes

Fordítás: Ismét Tricker fórumtársunknak köszönhetjük!

Eligazítás: az e-cigaretta ügye